TelepĂźlĂŠsĂźnk

„ A szép Mezőföld középpontjában”

Lajoskomárom 2400 lelkes, jó gazda-hagyományaira és hírére büszke település Fejér megye délnyugati részén. A kiterjedt nagyközség részét képezi Középbogárd és Külsősáripuszta is. A település széles utcáival, ápolt parkjaival rendkívül kellemes benyomást kelt. A település jövedelemtermelését ma is a mezőgazdaság határozza meg. A jó minőségű, 7567 Ha kiterjedésű területen 11 mezőgazdasági üzem, kb. 52 családi gazdaság és 186 őstermelő foglalkozik növénytermesztéssel és állattenyésztéssel.

H – betű a falu alapítójára herceg Batthyány Lajosra, illetve a H betűformában, mérnöki tervek alapján elkezdődő faluépítésre utal. A címeren megjelenik a három stilizált templomtorony, az alapító, illetve ma is meghatározó evangélikus, katolikus és református vallási felekezet jelképei. Láthatjuk a búzakalászt, mely kifejezi a település mezőgazdasági jellegét. A pajzs alsó részét a magyar nemzet színei zárják. A kék és sárga színek a helyi focicsapat színe. A pajzsot körülöleli a Batthyány család címeréből átvett ciráda és korona.

Története

Lajoskomárom nagyközség hazánk egyik legfiatalabb községe. A 18. század végén még egy hatalmas, sűrűn benőtt erdő terült el a mai Lajoskomárom helyén. 1802-ben alapította az enyingi Batthyány család, azzal a szándékkal, hogy viszonylag hatalmas birtokait gazdaságosabban meg tudja műveltetni jobbágyaival. A betelepülők 1802-ben kezdték benépesíteni a kijelölt területeket. A telepített község a Lajoskomárom nevet kapta, mely alapítója herceg Batthyány Lajos keresztnevének, és a „szúnyogos” jelentésű, szláv eredetű komárom szó összetételéből keletkezett. Az ozorai úttól nyugatra elterülő földterület már nem Lajos hűbérúré, hanem öccséé, Fülöpé volt. Ezért ez a terület a Fülöp-hegy nevet kapta. Ide szőlőt telepítettek, amely a mai napig művelés alatt áll.

1891-ben a selyemtenyésztés felkarolására a Fülöp-hegyi szőlők nyugati oldalán vezető csapást szederfákkal telepítették be. Lajoskomárom házhelyeit a Batthyány család „H” (herceg) betű alakjában jelölte ki. Itt kaptak földet az ország minden tájáról érkező svábok, tótok és magyarok. Az itt lakók a 19. század elején megalapozták szakmai hírnevüket az állattenyésztés és növénytermesztés területén. Az I. világháború után a lakosság a temető felé vezető út mentén gesztenyefákat telepített, a háborúban elesett lajoskomáromiak emlékére. Minden áldozatnak egy-egy fát ültettek. Ez lett a ma már védett Gesztenyefasor.

Földrajzi adottságai

Lajoskomárom Fejér megye délnyugati részén, a Káloz-igari löszháton található, a Balatontól 30 kilométerre. A falu mély talajvizű löszös síkságon fekszik, a löszréteg vízi hordalékra és homokos, agyagos pliocén rétegekre épült. Vizei a hátakat határoló asszóvölgyben futnak, a felesleges csapadékvizet a község déli határán átfolyó Kutas-ér vezeti le. A patakon 1879-ben hozták létre az első tavat. Ma öt horgásztó szolgálja a szabadidős tevékenységet. A község határában talált hévízforrás még kiaknázásra vár. Lajoskomárom az M7 autópályáról Enying irányából érhető el közúton, illetve a 64-es és a 63-as főúthoz bekötőúttal csatlakozik. Siófok és a Balaton a településtől 30 km, Székesfehérvár, a koronázó város 50 km, Veszprém, a Királynék városa 45 km, a főváros, Budapest pedig
100 km távolságra fekszik.

Középbogárd

Középbogárd már az 1700-as években is létező település volt. Nevét – Középpusztabogárd –onnan kapta, hogy a környéken lévő 9 puszta központja volt. A településről a legkorábbi írásos emlék 1786- ból származik. 1920-as években csatolták Lajoskomáromhoz.

Külsősáripuszta

A Sáripusztai ménes a magyar lótenyésztés egyik nagy múltra visszatekintő és méltán elismert fellegvára. A legnemesebb hagyományok és a XXI. Századi kihívások formálták és formálják ma is Sáripusztát, tették és teszik képessé arra, hogy nemes állatok sorával és számtalan trófeával büszkélkedhessen a magyar lovassport, lósport és ez a ménes. A szakmai hozzáértés, az elhivatottság és a sok tekintetben egyedülálló adottságok teremtenek ideális környezetet ló és lovasa számára egyaránt. Az Enyingi Agrár Részvénytársaság tulajdonát képező ménes a Táraság 600 hektáros területén helyezkedik el. A Balatontól 20 km-re délre fekvő festői szépségű dombvidék háborítatlan nyugalmat és zavartalan környezetet kínál kikapcsolódáshoz, munkához vagy tanuláshoz.