Az
evangélikus templom épült fel elsõnek a falu három temploma közül, 1817-1822
között a hívek segítségével. A templom 400 férõhelyes, három harangja van. Seltenhofer Frigyes mûhelyében öntötték a kis- és
nagyharangot Sopronban. A mai harangok az I. világháború idején beolvasztott
régiek helyett készültek 1922-ben. Az evangélikus templom orgonáját a pécsi Angster cég készítette. Oltárképe Jézust a Gecseámé kertben ábrázolja.
Az órapárkányos, hagymasisakos tornyú református
templom 1912-ben épült. Három harangja közül a két nagyobbat az I.
világháborúban beolvasztottak helyett Slezák László Budapesten 1924-ben
illetve 1929-ben. A legkisebb, 70 kilós harangot a
bécsújhelyi Hilzer Ignác öntötte 1971-ben.
A
Lajoskomáromhoz tartozó Középbogárd 1858-tól anyaegyház, református temploma
1903-ban épült. Harangtornya 1950-ben épült.
A falu római katolikus templomát Konráth Károly plébános kezdeményezésére, Hornig Károly
veszprémi püspök költségén építették. Alapkövét 1900. június 13-án helyezték
el, a harangokat és az új templomot 1901. november 27-én áldotta meg Rédey Gyula apátkanonok. Az orgonát a püspök
támogatásával a hívek szerezték.
A katolikus templom elõtti kopjafát (2002)
a település 200 éves évfordulójára készítette Szemerei Gábor lajoskomáromi
lakos.
Középbogárdon 1950-ben
építettek katolikus templomot és alakítottak ki temetõt.
A központban található mesterségek fáját
németországi Haag testvértelepüléstõl
kapta a falu.
A
Gesztenyefasor az I. világháború után ültették az elesett lajoskomáromi
emberek emlékére. Ide épült az óvoda majd az iskola is. Itt található az
1991-ben áthelyezett emlékparkot, amelyben az I. és II. világháború valamint az
1956-os hõsi halottak emlékoszlopát állították fel.
Lajoskomárom turisztikai vonzereje
„vadregényes fekvésében” és természeti értékeiben rejlik. A Kutas-ér mentén
öt horgásztó várja a pihenni vágyókat.
A Fülöphegy pincesora a falu egyik büszkesége. Herceg
Batthyány Fülöprõl kapta nevét, mivel ez a terület az õ tulajdonában volt. Fülöphegy szõlõvel való beültetetésérõl már egy 1808-as úriszéki
jegyzõkönyv beszámolt. A szõlõhegy hamar kicsinek bizonyult a lajosiak szorgalma miatt. 1862-tõl kezdték az Újhegyet
telepíteni, majd 1906-ban újabb területeken folyt a telepítés (Lóheres, Pascum,
Zsellérszõlõk). A szõlõhegy U alakú elhelyezkedésû, áll egy parti pincesorból
és keleti illetve nyugati pincesorból. A szõlõterületek nagysága 12 ha, 80
%-ban fehérbort (Olaszrizling, Zenit), 20 %-ban vörösbort (Kékfrankos, Zweigelt, Otelló) állítanak elõ.
